Brüsszelben tárgyal Navracsics Tibor, az egyeztetés fő célja a blokkolt uniós forrásokról való megegyezés – tudta meg az Euronews. Azt az Európai Bizottság szóvivője is elismerte, hogy az utóbbi hónapokban történt előrelépés, de több nyitott kérdés van még. Pedig egy megállapodás a forintnak is sokat segíthetne talpra állni történelmi mélypontjáról.
A lengyelekhez hasonló megoldást választhat Magyarország esetén is az Európai Bizottság, azaz előzetesen elfogadhatja a magyar helyreállítási tervet, de kifizetéseket csak akkor teljesíthet belőle, ha a megszabott feltételeket maradéktalanul teljesíti a magyar kormány – tudta meg a hvg.hu egy magas rangú bizottsági tisztviselőtől. A cikket szemléző Bloomberg-anyagra azonnal jelentős forinterősödés indult, igaz perceken belül az is kifulladt a borús piaci hangulatban.
Noha az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő lengyel tervet, a brüsszeli testület egyetlen centet sem fizet addig, amíg Lengyelország el nem fogadja az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak folyósítását lehetővé tevő nemzeti terv aláírásához vezető folyamat bonyolult, a magyar kormány mindent megtesz, hogy az év második felében, vagy az év vége felé alá tudja írni a szükséges megállapodást az Európai Bizottsággal - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter Luxembourgban csütörtökön.
A kormány továbbra is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap (RRF) forrásairól. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások az utolsó fázisban vannak, a kormány pedig elkötelezett, hogy a forrásokat egy fenntartható, az energiafüggőséget csökkentő és megújuló energián alapuló növekedés érdekében használja fel – áll egy angol nyelvű befektetői tájékoztatóban, amelyet ma ismerhetett meg a szélesebb nyilvánosság. Könnyen lehet, hogy a dokumentumban szereplő hírek voltak hatással a forint árfolyamára is, a magyar deviza történelmi mélypontja közeléből fordult vissza délelőtt.
Elérhető a vasárnapi nagyköveti ülésen az uniós olajembargós alku úgy, hogy a vezetékes orosz olajimportra „egy időre” mentesség lesz azért, hogy az érintett tagállamoknak legyen ideje az átállásra – jelezte pénteken délután két uniós illetékes névtelenül a Reutersnek. Ez megerősíti a Portfolio ma délelőtti helyzetelemzését és következtetéseit, igaz közben az is látszik, hogy a magyar kormány, amely eddig a leginkább akadályozta az alku megszületését, igencsak megkéri az árát az alku jóváhagyásának. Az a bődületes nagy összeg, amelyet kér, valójában jórészt a helyreállítási programunk keretösszegét takarja, igaz egyelőre bizonytalan, hogy ehhez mikor juthat hozzá a jogállamisági viták miatt és éppen ezt a bizonytalanságot akarná „egy óra alatt” lerendezni a magyar kormány.
A lengyel szejm megszavazta csütörtök este azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő, és amely utat nyit a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához.
Miután kedden megszellőztette a közeli alku lehetőségét az Európai Bizottság alelnöke a lengyel helyreállítási tervről, szerda délelőtt arról beszélt a lengyel miniszterelnök is (képünkön balra), hogy a megállapodás várhatóan néhány napon belül tényleg összejöhet; és mindezt akár június 2-án látványosan is szentesíthetik Varsóban egy aláírási ceremónián Ursula von der Leyen (középen) látogatásával – derült ki a legfrissebb fejleményekből.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Az Európai Unió Bizottsága több országnak - így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is - felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt.
„Ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban, és ezzel gyakorlatilag egy több ezer milliárd forintos üggyé fokozta azt a finomítói átállítási kérdést, amiről ő maga is jelezte, hogy Magyarországnak „csak” néhány százmilliárd forintba kerülne. A miniszterelnök kijelentette: „amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen” az uniós olajembargóra; ami alatt valószínűleg azt értette, hogy amíg a jogállamisági eljárás miatt nem tisztázott, hogy a helyreállítási és más fejlesztési programokban mikor mennyi EU-pénz várható, addig a vétó belengetésével megakasztja az uniós olajembargó ügyét. Mindezt pedig úgy aposztrofálta az interjúban, hogy ez a magyar rezsicsökkentés fenntartása érdekében vívott harc. Közben Brüsszelben kiszivárgott, hogy még egy év haladékot kapna Magyarország az orosz olajembargó alól és akár a hétvégébe is nyúlhatnak az alkudozások a szankciós csomagról. Később aztán az is kiszivárgott, hogy még pénteken délután is volt egy egyeztetés Brüsszel és Budapest között az uniós olajembargó témájában és elképzelhető, hogy a hétvégén fog majd jönni az alku.
Az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – ezt szűrte le a kormány a levél gyors tanulmányozása alapján, mondta el a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Az Európai Bizottság fokozza a nyomást a magyar kormányon az EU-pénzek terén, a helyreállítási forrásokat belátható ideig nem fogják kifizetni, de közben tartanak attól Brüsszelben, hogy az új politikai felhatalmazás mellett a magyar kormány elkezdi blokkolni a közös uniós döntéshozatalt - rajzolódik ki a Reuters helyzetelemzéséből, amelyben név nélküli brüsszeli forrásokat szólaltattak meg.
Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján többször is előkerült az uniós források kérdése, valamint a jogállamisági eljárás. A miniszterelnök ezzel kapcsolatos kijelentéseit az Európai Bizottság azonban nem hagyta szó nélkül csütörtökön.
A jogállamisági eljárás bejelentésével kedden már a második váratlan lépést tette meg az Európai Bizottság az EU-pénzeink terén bő két hét alatt, ami egyúttal kinyitott egy megegyezési lehetőséget/kényszert is a felek között. Ezt azonban nem könnyű elérni egy-két érzékeny feltétel miatt, így valószínűleg leghamarabb csak ősszel várhatók érdemi új EU-pénzek Brüsszelből – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio összesen hat brüsszeli és budapesti forrással folytatott.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist pénteki adása. Első mai témánk az lesz, hogy hamarosan újfent rengeteg EU-s pénz érkezhet Magyarországra, de nem azokból a forrásokból, melyeknek azonnali megnyitását Orbán Viktor miniszterelnök kérte egy hete az EU-tól. Második témánk pedig az lesz, hogy az infláció új szuperállampapírt avatott Magyarországon, a megugró pénzromlás mellett ugyanis egyre kevésbé vonzó a pénzt Magyar Állampapír Pluszba fektetni, ezzel párhuzamosan viszont az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír népszerűsége kapott szárnynra.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból – tudta meg a 444.hu az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
António Costa a legális bevándorlás támogatását és a határellenőrzés szigorítását ígérte.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
